Maga a kezdeményezés elindítása mint minden ilyen, hirdetéssel kezdődik, tehát nekiláttam nagy erőkkel annak hogy hirdessem azt a projectet amit kigondoltam.
Megvolt a reklám felület is, ami egy www.rockerek.hu nevezetű internetes portálon történt. Ahogy a névből is rálehet jönni ez egy rock zenét kedvelő szubkultúrának a társasági oldala, melynek én is tagja vagyok. Azt gondoltam, hogy könnyen találok itt majd olyan fiatalokat, akik egyetértenek velem, s csatlakoznának a szervezkedéshez ezzel is erősítve annak jövőjét!
Sajnos inkább érdektelenséget találtam ott is, mint hogy támogatást. 10-15 fő jelezte, hogy tetszik nekik az ötlet és jó lenne megvalósítani. Másoktól semmi reakciót nem kaptam majd pár ember, aki egy gyerekes gondolatnak titulálta, ezt szememre hányva tartózkodót a további információktól.
Ettől eltekintve tovább folyt töretlen erővel a szervezés.
El is jött az a bizonyos keddi nap! (Mivel keddi napokra szervezzük ezeket a „találkozókat” elneveztük Ökokedd-nek) a 15 főből meg is jelent 6 ember, akikkel még kicsit tétován, de belekezdtünk a nagy szemétszedésbe! Már a legelején, ahogy átléptük a parkolót és lapost elválasztó beton küszöböt rájöttünk, hogy ez hihetetlen sok szeméttel fog járni. Nem is tévedtünk a zsákok folyamatosan gyűltek és gyűltek természetesen ekkor még szelektíven szedtük össze. Majd egy órás szedés után egy kedves ismerős tájékoztatott, hogy hiába a szelektív szedés a közterületen elhelyezett kukákba nem hordhatjuk el, mert akár ez feljelentéssel is járhat. További két ember csatlakozott időközben kis csapatunkhoz, amikor is már egy kicsit megtörtünk ennek a hírnek a hallatán. De nem adtuk fel akkor döntöttük el, hogy a szemetet egy helyre szedjük össze és megmutatjuk egy kis segítséggel Szeged lakóinak a bürokrácia kegyetlenségét, és
valahol a mi tudatlanságunkat is persze. Másfélórás munka után 26 zsák szemét gyűlt össze, de a legkiábrándítóbb ebben, hogy szinte ez csak a belvárosi híd alatt összeszedett mennyiség volt. A legkülönfélébb szeméttel találkoztunk az eldobott műanyag palackok és aludobozok mellett. Eléggé sivár helyzetnek éreztük. De összegyűjtve a szemetet egy csomóba éreztünk egy kis melegséget a szívünkben; igen mi megpróbáltuk és tettünk is valami jót!
Ezután indult meg a média felé eljuttatása, ennek a szervezkedésnek. A további lépések már a június 8.-i Délmagyarban olvashatók és láthatók voltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése